A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése
(Jelen tájékoztató összefoglaló jellegű, csak a legfontosabb, leggyakrabban előforduló eseteket tartalmazza.)
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
– a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: 355/2007. Korm. rendelet.),
– a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. Korm. rendelet)
szabályozza.
Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – Magyarország területén
a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély
alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
Nincs szükség engedélyre
– a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá
– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez.
Az engedélymentesség
2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár (ideértve a magyar állampolgár) házastársa, az EGT állampolgár (ide értve a magyar állampolgár) és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, az EGT állampolgár (ide értve a magyar állampolgár) és/vagy házastársa által eltartott felmenője, a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy, akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi, az EGT-állampolgár (ide értve a magyar állampolgár) harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített) magyarországi munkavállalása engedélymentes.
EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.
Az engedélymentesség bejelentése
A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalnak (továbbiakban: járási hivatal) bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt., a 355/2007. Korm. rendelet, valamint a 445/2013. Korm. rendelet alapján nincs szükség engedélyre.
A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.
A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:
– foglalkoztatottak számát,
– életkorát,
– iskolai végzettségét,
– állampolgárságát,
– munkakörének FEOR számát,
– a foglalkoztatási jogviszony formáját,
– hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
– a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy
– a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
A járási hivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000–500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó.
A 445/2013. Korm. rendelet számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt.
Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk
Ki indítja el az eljárást?
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a kormányhivataloknál, illetve az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatal járási (kerületi) hivatalainál (továbbiakban: járási hivatal) szerezhetők be. A kérelem megtalálható alább a honlapon is elektronikus formában.
Melyek az eljárás szakaszai?
A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be abban a járási hivatalban, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik.
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.
2013. január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egyidőben a kormányhivatalnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, hogy a járási hivatalban nyújtsa be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a kormányhivatalnál terjeszti elő.
Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő – és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel – a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a kormányhivatal engedélyezi.
Mit kell mellékelni a kérelemhez?
A kérelemhez csatolandó dokumentumok:
– munkaerőigény-bejelentés, amennyiben korábban nem nyújtotta be a foglalkoztatás tervezett helye szerinti járási hivatalnál,
– a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítása, (ha a harmadik országbeli állampolgárnak öt éven belül volt korábbi engedélye valamely kormányhivatalnál és a szakképzettségéről, iskolai végzettségéről szóló okirat a kormányhivatal részére munkavállalási engedélyeztetési ügyben becsatolásra került, a dokumentumot nem szükséges csatolni,)
– annak alátámasztására szolgáló magyar nyelvű dokumentum, vagy annak hitele smásolata, illetve nem magyar nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítása, hogy a kérelem
1. au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tarltózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik,
2. olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
3. befogadottra vonatkozik.
– a kormányhivatal – az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével – a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti.
A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a kormányhivatal dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható.
Mi a teendő, ha a munkáltató szeretné továbbfoglalkoztatni a munkavállalót?
Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a kormányhivatal az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.
Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül
Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély – a jogosultság feltételeinek igazolása – esetén:
– a foglalkoztatónak nem kell a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie,
– nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például:
– felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
– legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb.
Tájékoztató az összevont engedély szabályairól
Az engedélyezés eljárási szabályait külön tájékoztató tartalmazza. Itt azonban fontos tudni, hogy a fent leírt munkavállalási engedélyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a 2007. évi II. törvény 29/A.§ (4) bekezdése alapján a munkavállalás nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás alá. Ha az alábbi körülmények valamelyike fennáll, az engedély nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás keretébe. A zárójelben és dőlt betűvel jelölt pontok csak tájékoztató jellegűek, azok ugyanis a munkavállalási engedélyezés körébe sem tartoznak.
Ezen esetek a következők:
(a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,)
(b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,)
c) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra (ez a pont a vonatkozó jogszabály megalkotásáig nem alkalmazandó),
e) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
f) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
g) a befogadottra (akkor nem tartozik az engedélyezés körébe sem, ha a befogadó állomáson történik a munkavégzés),
h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
(i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,)
(j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása,) valamint
k) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.
Ha valamelyik fenti körülmény fennáll, és a foglalkoztató a kormányhivatalnál engedély iránti kérelmet terjeszt elő, munkavállalási engedély három fajtája adható ki:
– munkavállalási engedély
– munkavállalási engedély munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül, és
– szezonális munkavállalási engedély.